2009. november 14., szombat

Megújuló energiával a biodiverzitás megőrzéséért

2009. november 13-án került sor a "Megújuló energiával a biodiverzitás megőrzéséért" című tudományos ülés az MTA - A Magyar Tudomány Ünnepe Kiemelt Rendezvénye eseményre, melynek kapcsán ajánljuk tisztelt olvasóink figyelmébe Komlós Ferenc úr által tartott, a fenti rendezvényen bemutatott prezentációját. Az előadás témája a hőszivattyúzás és a témakörhöz kapcsolódó aktualitások és lehetőségek. A prezentáció letölthető ezen a linken valamint elérhető a letölthető dokumentumok könyvtárunkból

Élő Energia 2009 konferencia Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Írta: Nagyréti Erdei Iskola Közhasznú Alapítvány
2009. november 13. péntek, 14:51


November 6-án Miskolcon, a Megyeháza adott otthont a konferencia-sorozat negyedik rendezvényének., amelyre a kétszáz főt befogadó, pazar díszteremben, Bokányi Dezső allegorikus falfestményei között került sor. Kékesi Márton, a Nagyréti Erdei Iskola Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke, a konferencia levezető elnöke nyitotta meg „A megújuló energiaforrások alkalmazása az önkormányzatok életében” című rendezvénysorozat negyedik konferenciáját.

Az előadók, a megújuló energiaforrások valamennyi területének kiváló tudósai, egyetemi tanárok, valamennyien példaértékű kezdeményezésnek tarják a megyéket és régiókat végiglátogató konferencia-sorozatot és minden egyes állomásra újabb hasznos és érdekes témával készülnek.

A konferencia nyitóelőadását Koncz Ferenc, a megyei önkormányzat alelnöke, a konferencia házigazdája tartotta, Megújuló energia Borsod-Abaúj-Zemplén megyében címmel. Koncz Ferenc a konferenciát megelőző sajtótájékoztatón elmondta, a megújuló energia alkalmazása az energiafüggőség enyhítése mellett, a képzetlen emberek munkához jutását is elősegíti. Arról is biztosította az egybegyűlteket, hogy nem utoljára esik szó erről a témáról, amelyben köztudott, hogy ő maga is otthon van, mivel rendszeresen értekezik szakértőkkel a gyakorlati kivitelezés ügyében.

Dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő, Nyírbogát polgármestere, a nyíregyházi konferencia patrónusa, az alternatív energia alkalmazásának lehetőségeiről beszélt a Nyírségben, ahol az átlagosnál is nagyobb probléma a munkát adó ipar és mezőgazdaság térvesztése, a már említett munkanélküliség, a megműveletlen mezőgazdasági területek és az eladhatatlan termékek száma. Ugyanakkor tízmilliós energiaszámlák jelentkeznek az önkormányzatoknál. A lehetőségeket az energiafüggőség csökkentésére, munkahelyek teremtésére, Nyírbogát település példáján keresztül ismertette, majd saját tervezésű fatüzelésű rendszerét is bemutatta.

Bohoczky Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia Megújuló Energiák Albizottság tagja, a megújuló energiaforrások használatának szükségességét hangsúlyozta, a geotermikus és napenergián túl a vízgazdálkodás és ivóvíz készletek növelése érdekében a következő célokat tűzte ki: a bejövő vizek országon belül tartását, vízerőművek és tározós erőművek építését, és a Duna-Tisza csatorna kialakítását, a Homokhátság elsivatagosodásának megakadályozása.

Prof. Dr. Dinya Zoltán, a Nyíregyházi Főiskola főiskolai tanára az agrár-termékek szerepéről az egészségvédelemben tartott előadást. Sürgette az egészségügy preventív szemléletű átalakítását, az agrárium és az egészségügy hiányzó egységét, amelynek megteremtéséhez politikai és egészségügyi szemléletváltozásra van szükség.

Bíróné Dr. Kircsi Andrea, a Magyar Szélenergia Társaság titkára, a Debreceni Egyetem adjunktusa a szélenergia hasznosításának lehetőségeit ismertette a világban, Európában és Magyarországon, bemutatta a vízhúzó szélerőgépeket, a vízszivattyút működtető szélmotorok csoportjait és a napkéményt.

Olgyay Szabó Attila WBSnet Kft. fejlesztési vezető a megújuló energiaforrások, ezen belül is a napenergia kiaknázásának módjait vizsgálta nemzetközi összefüggésben és elemezte a megújuló energiaforrások piaci viszonyait hazánkban.

Híri István, az ESRI Magyarország Kft. vezetője tájékoztatást nyújtott az önkormányzati térinformatika jelentőségéről, a működést és tervezést támogató eszközökről, amelyek segítséget nyújtanak a városüzemeltetés hatékony megvalósításában.

Prof. Dr. Göőz Lajos, a Nyíregyházi Főiskola tanára elmondta, hogy a megújuló energiaforrásoknak a kistérségekben, egy-egy kisebb gazdasági egységen belül, a helyi adottságok szerint optimalizálva van nagy jelentősége, tehát a lokális felhasználásban. Beszámolt egy most indult nyíregyházi beruházásról, ahol a megújuló energiák komplex módon és integráltan kerülnének felhasználásra.

Tuba László, a Fővárosi Csatornázási Művek csoportvezetője elmondta, hogyan készül szennyvízből biogáz az iszapkezelés, a szilárd és folyékony hulladék feldolgozása során, valamint lépésről-lépésre bemutatta a munkafolyamatokat.

Dr. Hajdú József, az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet főigazgató-helyettese a biomassza alapú energiatermelésről, a hasznosítás összefüggéseiről, az energiatermelés lehetőségeiről, valamint a bioüzemanyagok kalkulált előállítási költségeiről adott tájékoztatást.

Kurunczi Mihály, a Magyar Termálenergia Társaság Elnöke a geotermikus energia hasznosításának lehetőségeit taglalta az Észak-Magyarországi régióban. Ismertette az optimális termál projekthez szükséges tényezőket, a legfontosabbak a jó geológiai adottság, koncentrált, kaszkád rendszerű hőpiac, beruházói szándék és pénzügyi forrás.

Matusz Ildikó, az ENEREA Nonprofit Kft. projekt menedzsere vázolta az ENEREA célkitűzéseit, amik elsősorban az energiadiverzifikáció és az energiaforrások racionális felhasználásának támogatása és a régió adottságaihoz igazodva az új és megújuló energia hasznosíthatóságának elősegítése.

Dr. Szűcs Péter, a Miskolci Egyetem MFK egyetemi tanára a geotermikus energia alkalmazhatóságának esélyeit boncolgatta Borsod-Abaúj-Zemplén megyére vetítve, részletesen bemutatva a megye térképén a különböző lehetőségeket, amelyek közül ígéretes a hévíztermelés mélyfúrású kutakból és a hőszivattyúk alkalmazása.

Takács István, a KPE településfejlesztési tanácsadója úgy vélekedett, hogy minél előbb el kell készíteni a települési mikró és kistérségi energiagazdálkodás koncepcióját, amelynek alapján tovább lehet lépni a megyei, régiós koncepciók kidolgozásában.

A konferenciát a közel 150 részvevő figyelemre méltónak és eredményesnek értékelte. A sorozat tovább folytatódik a szervezők és az őket támogató cégek együttműködésével. A MVM Paksi Atomerőmű már a kezdetektől felkarolta a konferencia-sorozatot, arról is folynak tárgyalások, hogy tavasszal Pakson is sor kerül egy állomásra. Több nagyobb cég is a konferencia-sorozat mellé állt. A Fővárosi Csatornázási Művek, a Prímagáz, a MOL és az ESRI mellett a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége, és annak tagjai, a Hungakku Nonprofit Kft, a Fe-Group Invest Zrt, és a Brikettálló.hu (Sikerfutár Kft.) is úgy gondolja, rendkívül fontos, hogy ezek a rendezvények minél több helyre eljussanak, minél több embert elérjenek, úgy az önkormányzatok, mint a szakemberek részéről. Homm Károly, a JBUS Járműgyár Kft vezetője, díjat is alapított a konferencia-sorozat tiszteletére, „Élő környezetünk” címmel, ami az első konferencián került átadásra, Dr. Lenti István részére, a megújuló energiák területén végzett kiemelkedő munkájáért

2009. szeptember 28., hétfő

Sustainable Energy Europe Kampány partner program

A Fenntartható Energia Partnerség egy közös európai programot hírdetett meg az európai, fenntartható energiában érdekeltek és kezdeményezéseik számára a vizbilitást elősegítendő. A cél az energiaszektor ezen szereplőinek megerősítése és együttműködésének elősegítése. A regisztrációs lapok leadási határideje 2009. október 9.
A partnerség keretein belül a megújuló energia támogatói önként vállalnák, hogy követik a Fenntartható Energia Európája (Sustainable Energy Europe) Kampány céljait. Cserébe az energia szektor ezen szereplői számára az Európai Bizottság kiterjedt promóciós és eszköz csomagot bocsájt majd rendelkezésre és biztosítja együttműködésük csatornáit.

További részletek a címre kattintva az EnergiaPorta oldalán

2009. szeptember 21., hétfő

Megújuló energia átalakítók és az elosztó hálózat fejlesztése

A koncentrált és elosztott villamos-energia termelés-tárolás problémáinak modellezése kapcsán került hozzánk Kakasi György előadásanyaga (MEE 56. vándorgyűlése) amely egy, már piacon lévő eszköz és rendszer példáján keresztül mutatja be a témát. Az előadás anyaga megtekinthető ezen a linken keresztül, valamint letölthető portálunk dokumentum gyűjteményéből is.

Olajüzletből algaüzlet?

Szintetikus biológiába ruház az ExxonMobil és a Chevron - írta meg a The Green Economy Post.
A nagy olajtársaságok figyelme a hagyományos energiahordozók felől a szintettikus biológiai megoldások irányába fordul, olvasható a Financial Times augusztus 11-i cikkében. Clive Cookson az FT munkatársa írja, hogy az ExxonMobil 2009 júliusban 600 millió dollár értékben vásárolt be a Synthetic Genomics nevű, Dr. Craig Venter biotechnológiai úttörő által alapított cégbe.
Ben Blank a KLD kutatási elemzője lehetségesnek tartja, hogy a nagy olajtermelő vállalatok a jövőben nagy "algatermelő" vállalatokká alakulnak. Az első olvasásra meredeknek tűnő elképzelés mögött az algák, mint fotoszintetizáló szervezetek azon fontos képessége rejlik, hogy a széndioxid (CO2) elhasználása során képesek olyan vegyületet előállítani, amely hagyományos dízel motorkban elégethető.
Blank cikke kiemeli, hogy az Amerikai Energia Hivatal elemzése alapján algából (egy hektárra vetítve) mintegy 30-szor hatékonyabban allítható elő bioüzemanyag  mint a hagyományos mezőgazdasági módszerekkel (pl. kukorica, cukornád vagy szójabab termelésével).
Blank azzal folytatja elemzését, hogy jóllehet az algakutatás már mintegy 35 éve folyik, az érdeklődés megugrása csak a közelmúltra tehető, a légiközlekedésben elterjedő alternatív üzmanyagoknak köszönhetően. Olyan nagy légitársaságok, mint a Continental Airlines és a KLM-Air France végzett próbarepüléseket 50%-ban algákból nyert bioüzemanyag keverékkel. A KLM tervei közt szerepel, hogy 2010-re 50 repülőgépét algákból nyert üzemanyaggal üzemelteti miközben a légióriás Boeing megalapította az Alga Biomassza Szervezetet, a Boeing vezeztő, Billy Glover elnökletével.

Ben Blank teljes elmezése elérhető angol nyelven a The Green Economy Post oldalán, erre a linkre kattintva.

Kép: Mikroalga, amely biodízel előállítására alkalmas lipideket termel ("Courtesy of DOE/NREL" )

2009. szeptember 20., vasárnap

Innovatív (K)ÁT program Angliában 2010-re

Paul Gipe RenewableEnergyWorld.com-ban közelmúltban megjelent cikke szerint Anglia új átvételi ár program elindítását tervezi 2010-ben. A programot Ed Miliband a Kormány energiaügyekért és klímaváltozásért felelős minisztere ismertette a közelmúltban. A program lényege a lakástulajdonosok, és kisvállalkozások érdekeltté tétele villamos áramfogyasztásuk csökkentésében. A program fontos eleme olyan tarifák kialakítása, amelyek bátorítanak kis CO2 kibocsátással járó áramtermelésbe történő befektetésre.
A kidolgozott rendszer szerint az áramszolgáltató fizet, ha a fogyasztó pl. egy PV generátor által termelt áramot használ saját fogyasztására. Ezen felül a termelő az Áramszolgáltatótól bónuszt kap, amennyiben a PV generátor által a saját fogyasztáson felül termelt áramot az Áramszolgáltató hálózatába adja. A térítés mértéke USD 0,08/kWh (HUF 14,50/kWh). Így egy háztulajdonos, ha képes áramfogyasztásának csökkentésére, megújuló energiát használ saját energia igényének fedezésére, ráadásul a többletként megtermelt áramot a hálózatba szállítja, akkor a fogyasztás csökkenésén túlmenően bónusz formájában többletbevételre is szert tehet. 
A teljes cikkért kattintson a címre...

Energiagazdálkodási szakot indít a KTI a Corvinus Egyetemen

A rendszerváltás óta az energiaszektorban számos jelentős változást élhettünk meg a piaci liberalizáció kapcsán. 2003 januárjától már az ország legnagyobb fogyasztói vásárolhattak energiát a szabad piacon, majd a privát résztvevők előtt is megnyíltak a kapuk. A struktúra megváltozásával a szektor szereplőinek is alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez. A Közgazdasági Továbbképző Intézet szeptember 17-én, sajtótájékoztató alkalmával mutatta be a 2009-2010-es tanév tavaszi félévétől induló legújabb szakirányú továbbképzését, ahol az érdeklődők Energiagazdálkodási szakközgazdász illetve specialista végzettséget szerezhetnek.
A jövő februárban, 30 fővel induló évfolyamra 2009. október 31-ig lehet jelentkezni. A szak közgazdasági illetve gazdálkodási témájú alapozó tárgyakkal indul, majd egy-egy energetikai ágazat gazdasági specifikumainak bemutatására helyeződik a hangsúly. Az alapozó és módszertani tárgyak olyan témaköröket fognak át, mint az energia szektorban működő piacszerkezetek, állami szabályozás, számviteli illetve jogi aspektusok tanulmányozása. A szaktárgyak körében a megújuló energia szektor közelebbi vizsgálata mellett a környezetvédelmi szabályozás, a villamosenergia és földgáz szektor gazdaságtana is helyet kap. A képzésben a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Energia Hivatal munkatársai aktívan részt vesznek, sőt adott tárgyak vezetését is vállalták.
A teljes cikkért kattintson a címre...

Az energiáról

Mi az energia?
Az energiát a mindennapi életben munkavégzési képességként tapasztaljuk, kezeljük és értelmezzük. Munkát végeznek járműveink, háztartási gépeink, fűtő- és hűtő berendezéseink és munkát végez szervezetünk izmokból, sejtekből, molekulákból áló rendszere is amihez természetesen szintén energia szükséges. Az energia elnevezés a görög ενεργεια kifejezésből ered ami az ógörögben "isteni tett"-et vagy "bűvös cselekedet"-et jelentett. Arisztotelész "ténykedés, művelet" értelemben használta, Diodórosz Szikulosz pedig egy "gép ereje"-ként.
Az energia alapvető formái
Az energiaformákat vissza lehet vezetni a fizika négy alapvető kölcsönhatásának valamelyikére, ezek
- a gravitációs,
- az elektromágneses,
- a gyenge kölcsönhatás és
- az erős kölcsönhatás.
Mozgási és helyzeti energia származhat bármely alapvető formából, a helyzeti energia a tárolt, a mozgási a felszabadult változata az energiának. A mozgási energia az ember számára közvetlenül használható energiafajta (pl. forgómozgást végző eszközök, gépek).
A teljes cikkért kattintson a címre...

Lesz-e közös európai energiapolitika?

Vajon lesz valaha közös energiapolitika az Európai Unióban? Ha igen, akkor milyen folyamat során jön majd létre; és ha nem, akkor milyen gátló tényezők akadályozzák az együttműködés közösségi szinten való megvalósulását?
Mialatt napjainkban egyre erőteljesebben fogalmazódik meg a közös európai energiapolitika iránti igény, az uniós tagállamok és polgáraik egyre kevésbé lelkesednek a közös, EU-s szintű szabályozásért. De vajon miért?
Sokan egyetértenek abban, hogy szükség van a piacok integrálására és később egy közös politika felállítására, de ugyanennyi ellenzője is akad a politikák összevonásának. Főleg az eltérő tagállami politikai érdekek, valamint a vállalati szféra, ami hátráltatja az energia szektor irányításának uniós szintre való emelését.
Tarr Krisztina (2008) "Lesz-e közös európai energiapolitika?" című tanulmánya letölthető pdf formában az alábbi linkre kattintva.

Geotermikus energia

A geotermikus energia a föld mélyéből származó hőből állítható elő. Bár egy geotermikus erőmű felépítése drága befektetés, a rendszer fenntartási és működtetési költségei ezzel szemben szignifikánsan alacsonyabbak. Ebből kifolyólag természetesen az így előállított energia is olcsóbb. 
A geotermikus erőművek három formája közismert:
Száraz gőzű erőmű:
A száraz gőzű erőművek a föld töréseiből nyerik ki a gőzt, ennek segítségével hajtják a turbináikat, amik pedig a generátort működtetik.
Flash (villám) erőmű:
A flash (villám) erőművek az – ugyancsak a földből származó - forró vizet használják fel (ami min. 200 ° C), ami a felszínre jutása során folyamatosan forrásban van. A rendszer ebből nyeri ki a gőzt, amit ezután átfuttat a turbinákon.
Bináris erőmű:
A bináris erőművekben, a meleg víz átfolyik a hőcserélőkön, forráspontig fűt egy szerves folyadékot, ami beindítja a turbinákat. A bináris erőművekben, a meleg víz átfolyik a hőcserélőkön, forráspontig fűt egy szerves folyadékot, ami beindítja a turbinákat.
A kondenzált gőzt és a maradék geotermikus folyadékot mindhárom típusú erőműnél visszajuttaják a forró kőzetbe, hogy ezt követően mégtöbb hőt tudjanak kinyerni belőle. A földből származó geotermikus energia különböző mélységekben helyezkedik el. Ahol a felszín alatt kiaknázható forró gőz vagy víz található, ott elektromos áram is előállítható. Ezek a geotermikus energiaforrások könnyen fellelhetőek a világ bizonyos földtanilag instabil területein, mint például Chilében, Izlandon, Új-Zélandon, az Egyesült Államokban, a Fülöp-szigeteken és Olaszországban.

Szélerűmú parkok tervezése

A szeles területeken található mezőgazdasági földek adottságainak felmérése – amely a földtulajdonosok számára nem jár költséggel - megteremti szélerőmű parkok létesítése és hálózati csatlakozása lehetőségeinek vizsgálatát. Amennyiben a földterület alkalmassága bebizonyosodik, a földtulajdonosok a terület használatáért több éven keresztül díjazásban részesülnek azt követően, hogy a beruházás üzembe helyezése megtörtént és az energiatermelés megkezdődik.

Egy szélerőmű park elrendezési terve kialakításakor a beruházó arra törekedik, hogy olyan ingatlanok kerüljenek kiválasztásra, amelyek tulajdonosi köre az adott településen, vagy annak közvetlen környezetében lakik. Jól körülhatárolható területen min. 10-15, esetleg ennél is több szélerőmű felállítására alkalmas ingatlanok kiválasztása nem könnyű feladat, tiszta, egyértelmű tulajdon viszonyokat felmutató és megfelelő nagyságú ingatlanokat nehéz Magyarországon találni.
A megvalósítással kapcsolatos végső döntés mindenkor azt követően születik meg, hogy
  • a megfelelő erősségű és gyakoriságú szélenergia potenciál jelenléte kellő magasságban igazolást nyert,
  • megállapítást nyert, hogy a kiválasztott terület nem tartozik a nemzetközi ökológiai hálózat területei közé,
  • nincs – a közelében sem – környezetvédelmi terület,
  • nem jelent problémát a tájba illesztés,
  • a beruházás kellő időben „megjelent” a település rendezési tervében,
  • a hálózati csatlakozás lehetősége és feltételei elvileg tisztázódtak, és
  • a beruházás előirányzott megvalósítása elé a szomszédos települések sem emeltek kifogást,
  • a befektetői tárgyalások eredményesen zárultak.
A szélerőmű parkok megvalósításával tisztább környezet teremtődik. A szélenergia hasznosításába történő befektetés a biztosabb jövőt jelenti a ma élők számára és osztalékot a jövő generációinak!